Milyen a jó párkapcsolat?
Nem egyszerű megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen is a jó párkapcsolat. Ugyanis mindenki más elvárásokkal kezd kapcsolatba, és az évek hosszú sora alatt nem csak mi, hanem a szükségleteink is megváltozhatnak. Az elvárásokra hatással van az életkor, az előzetes tapasztalatok, az otthonról hozott családi minták, a társadalmi elvárások, az aktuális élethelyzet, és a személyiségünk. Általánosságban azért úgy gondoljuk, hogy a harmonikus kapcsolatok jók, míg a diszharmonikusak rosszak. De mitől válik egy kapcsolat harmonikussá?
Hasonlóság vagy különbözőség?
A párok az egyes tulajdonságaikban, a gondolkodási módjukban, vagy az érdeklődési körükben hasonlíthatnak, míg más vonásokban különbözhetnek. A jobban hasonlító emberek inkább vonzódnak egymáshoz, ugyanis így megerősítve érzik magukat, és kevésbé kell számítaniuk arra, hogy folyamatosan megkérdőjelezik őket. Az ilyen pároknak kevesebb a konfliktusa, harmonikusabb és barátságosabb a viszonyuk. Előfordul azonban az is, hogy az ellentétek vonzzák egymást, mert léteznek bizonyos komplementer kapcsolatok, amelyekre jellemző, hogy a párok egyes személyiségvonásai „kiegészítik” egymást. Például ezt láthatjuk egy domináns, irányító személyiség és egy befolyásolhatóbb, alárendelő személyiség közötti párkapcsolat esetében. Az ilyen kapcsolatok azonban gyakran függőségi viszonyokat hoznak létre, és nem mindig örömteliek. Egyes esetekben akár jól is működhet egy „kiegészítő” kapcsolat egészen addig, amíg nem változnak nagyon az említett viselkedésformákban. Megtörténhet azonban, hogy idővel valamelyik fél túlságosan szélsőségessé válik, vagy pedig az, hogy a személyiség fejlődése, gyógyulási folyamata következtében változik a viselkedés.
Az eltérő vélemények, tulajdonságok gyakran konfliktusokhoz vezethetnek, míg a hasonlóak inkább megerősítik a harmóniát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hasonlóság és a harmónia szenvedélyes szerelemmel is együtt járna. Az ilyen kapcsolatok gyakran inkább baráti jelleget öltenek. A nyílt konfliktusok hiánya pedig nem biztos, hogy arra utal, hogy minden rendben van a két fél között. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak a szőnyeg alá söprik a problémákat. A szenvedélyesebb kapcsolatok gyakran tele vannak féltékenységgel, vitákkal, félreértésekkel. A kisebb különbségek akár jótékony hatással is lehetnek két ember viszonyában, mert mindkettőjüket fejlődésre sarkallják. Nagy különbségek azonban komolyabb konfliktusokat generálnak, így valószínűsítik az erős diszharmóniát és a kapcsolat széthullását.
Egyes elméletek szerint, a párkapcsolat (mint minden más kapcsolat is) tükörként működik. A fellépő problémák, ellentétek, valójában a bennünk lévő konfliktusok, negatív gondolatok, félelmek és minták eredménye. Tehát a párkapcsolataink során lehetőségünk adódik felismerni az önmagunkban létező negatív mintákat, gondolatokat, ami hozzásegíthet az önismerethez és az önfejlesztéshez, így a problémák megoldásához is. Ha valaki ennek tudatába kerül, akkor akár örökre megváltozhat az, hogy hogyan vélekedik arról, hogy milyen is a jó párkapcsolat.
Valójában mi vagyunk az egyetlenek, akik meg tudjuk ítélni, hogy a párkapcsolatunk mennyire harmonikus, vagy jó, hiszen mi vagyunk azok, akik átéljük az eseményeket. Ehhez azonban nem árt egy kis őszinteség önmagunkkal szemben. Nekünk kell eldöntenünk, hogy a kapcsolatunk megfelel-e az elvárásainknak, vagy inkább valami másra vágyunk. Azt azonban ne felejtsük el, hogy önmagunkat nem tudjuk elhagyni, vagyis könnyen előfordulhat, hogy az új párkapcsolatban is szembetalálkozunk a régi, ismerős problémákkal. Fontos tehát, hogy önmagunkba tekintve felismerjük, hogy mi mivel járultunk hozzá a kialakult helyzethez, annak érdekében hogy a jövőben elkerülhessük ezeket a csapdákat.